A hét műtárgya

 


2017. május 23.

Berettyóújfalu város napja – meghívó, 2008. (Adattári gyűjtemény. Leltári szám: VIII. 2847.22-2014)

Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608. május 23-án kelt adománylevelével
Berettyóújfaluban és a szo
mszédos Szentkozmán lévő részbirtokokat
Nadányi Gergelynek és a parancsnoksága alatt szolgáló száz hajdú
katonának ajándékozta. 1997-ben Berettyóújfalu Város Képviselő-testülete
május 23-át a város napjává nyilvánította.

2008. május 23-án, az adománylevél keletkezésének 400. évfordulóján
különleges városnapi programmal
ünnepelt Berettyóújfalu. Az Egri Vitézlő
Oskola hagyományőrzői és a nagyváradi Szigligeti Színház
társulatának közreműködésével felavatták Báthory Gábor bronzszobrát,
Kurucz Imre szobrászművész alkotását, átadták a Nadányi Zoltán Művelődési
Központ előtti körforgalmi csomópontot. A könyvtár többek között felolvasónapot tartott Nadányi Zoltán műveiből, a könyvtárban megnyílt a „Séta a faluvárosban” – Berettyóújfalu egykor és ma c. kiállítás, és bemutatták az azonos című kötetet is. A Szent István téren felállított téren a testvérvárosok köszöntője mellett különböző fellépők adtak műsort: Bödőcs Tibor humorista, Szekeres Adrienn és Demjén Ferenc.


2017. május 18.

A bihari lant c. versgyűjtemény (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. VI.2017.3.)

A bihari lant c. versgyűjteményt Trianon évében adta ki a Nagyváradiak és Bihar
megyeiek Szövetsége tíze
zer példányban. A füzetben publikáló írók mind kötődnek
Nagyváradhoz, illetve Biharhoz:
Dutka Ákos nyitja a sort négy költeménnyel
(Haza kell mennem; Levél a váradi bodegába; Arany I..-II.), Emőd Tamás két verse
következi
k (El akarják venni; Arany), Juhász Gyula egy verssel szerepel
(Ének Arany Jánosról), Nadányi Zoltán két költeménnyel (Piros-fehér-zöld; Arany),
Ritoók Emma ugyancsak két darabbal van jelen (Nagyvárad; Arany). Sas Ede – aki
lapszerkesztő volt Váradon – egy (Üzenet Biharba) és a nagyszalontai születésű
Zilahy Lajos szintén egy lírai
alkotással szerepel.

A bihari lant költeményeinek egyik része a Trianonnal elveszett területeket, Váradot siratja,
a versek nagyobb része Arany Jánoshoz szól, mint a bihari géniusz jelképéhez, az alkotószellem megtestesítőjéhez szól.

A versgyűjtemény 2017-ben került a Bihari Múzeumba Bakó Endre ajándékaként, akinek a kötetről szóló tanulmányát elolvashatják Bihari Múzeum, a múzeumi világnapon bemutatott legújabb évkönyvében.


2017. május 12.

Cserép tarkedlisütő (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 75.219)

Fazekasok készítették az egykor főzésnél-sütésnél használt kerámia-
edényeket. Az öt kis kerek fo
rmából álló edényt egy népszerű édesség,
a tarkedli sütéséhez használták. Varga Gyula néprajzkutató így írja
le
a tarkedli készítését: kb. fél kg lisztből 2 tojással, 4 evőkanál cukorral,
kevés sóval, tejjel csurgatható, de nem nagyon
híg tésztát kavartak,
melyet tejben oldott kb. 3 dkg élesztővel kelesztettek. Ha megkelt,
tarkedlisütőbe
n bő zsíron kisütötték. A tésztát merőkanállal csorgatták
a sütőbe. Ha egyik oldala megsült, megfordították. Sülés után a tetejét
porcukorral hintették. Néhol – pl. Nagykerekiben, Kismarjában,
Zsákán,
Konyáron, Biharnagybajomban – két tarkedlit lekvárral összeragasztottak, úgy ették.


2017. május 4.

Részvételi jegy Miskolczy Imre részére az 1896. évi ezredéves országos kiállítás ünnepélyes megnyitójára (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.89.721.1.)

A XIX. század végén egy réteg világkiállítást szeretett volna rendezni Budapesten a millenniumi ünnepségsorozat keretében, végül azonban „csak” országos kiállítás megrendezésére került sor a dicső nemzeti múlt megünneplésére. 1892-ben meg is alakult az Ezredéves Kiállítás Országos Bizottsága. Helyszínnek a Városligetet jelölték ki. A kiállítás építési tervezetét négy pályaműből gyúrták össze. Kikötésként az szerepelt, hogy az épületeknek ideiglenesnek kellett lenniük, valamint a tűzbiztonságot is rendkívül fontosnak ítélték. Többek között kibetonozták a városligeti tavat, de keskeny nyomtávú villamosvonalat is lefektettek a kiállítás idejére, amely a Ganz és Társa és a Roessemann és Kühnemann Gépgyár nevéhez fűződik. A kiállítás elemei voltak: hadügyi csoport, háziipari csoport, mezőgazdasági csoport, ipari csoport, gépipari csoport, bányászati csoport, közlekedésügyi csoport, közművelődési csoport, egészségügyi csoport, hajózási csoport, történelmi főcsoport (pl. Vajdahunyad vára), Bosznia-Hercegovina kiállítása, horvátok épületei. Hidat is építette a tavon, épült mintakórház, a futurisztikus légkört pedig léghajó, villanyvilágítás biztosította. Külön szórakozó negyedet és világító szökőkutat is felállítottak. A kiállítást Ferenc József nyitotta meg 1896. május 2-án, ekkor készült az első magyar filmhíradó is. Politikusok vállalták, hogy a politikai vitákat félreteszik a kiállítás idejére. A hivatalos adat szerint majdnem 5 millióan tekintették meg a kiállítást.


2017. április 27.

Nisa számológép (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III.2002.46.)

 A csehszlovák gyártású mechanikus táskaírógépen a négy
alapműveleten kívül hatványozni és négyzetgyököt vonni
is lehetett a 10x10-es felosztású billentyűzetkiosztáson,
amihez még különálló alapműveleti gombok is járultak.
1949. március 1-jén alakult meg a Országos Takarékpénztár
Nemzeti Vállalat, az OTP Bank jogelődje, amelynek
berettyóújfalui egységében használták a most bemutatott
gépet az 1950-es
években. A fiók a Kálvin téren, a református
templommal szemben helyezkedett el. A szürke színű, Nisa K5
típusú számológépet 2002-ben ajándékozta múzumunknak Krisztik Pálné.


2017. április 21.

Gipsz ásványdarab (Máriaüveg) (Természettudományi gyűjtemény. Leltári szám: XI.1998.31.)

A gipsz víztartalmú szulfátásvány.
(CaSO4·2H2O, kalcium-szulfát dihidrát)

Egyike az iparban is nagy szerepet játszó, nagy tömegekben
is termő ásványoknak, mely arról nevezetes, hogy a kősónak
rendes kísérője. Nemcsak ásvány, de egyúttal kőzet is.
Már a régi görögök és rómaiak is jól ismerték. A Bihari Múzeum
gipsz ásványa a szatmári Nagybányáról (ma Románia) származik.

Az átlátszó, leveles szövetű gipszet Máriaüvegnek is nevezték,
ablakot (pl. templomokon) készítették belőle. Egyes források szerint
a név arra vonatkozik, hogy a nép sokáig a színtelen, átlátszó gipszet a tisztaság, a szűziesség szimbólumaként tekintette és finomra hasított leveleivel fedték be régebben a Mária- és általában a szent képeket.

A Bihari Múzeum természettudományi gyűjteménye 1998-ban jött létre, Böttkös Sándor debreceni gyűjtő 82 db ásványának megvásárlásával.


2017. április 13.

Belépőjegy Miskolczy Imre országgyűlési képviselő részére az Országos Hadigondozó Tanács ülésére (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.89.727.)

A hét műtárgya ezúttal egy belépőjegy Miskolczy Imre országgyűlési képviselő számára az 1917. április 14-én, Zita királyné jelenlétében tartott Országos Hadigondozó Tanácsi ülésre, amelynek a budai vár Habsburg-terme adott otthont. Az Országos Hadigondozó Tanácsot, mint azt neve is mutatja, hadigondozási ügyek intézésére alapították. Elnöke a mindenkori miniszterelnök, ügyvezető alelnöke az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. Különböző szakosztályai voltak, például: hadiárvák nevelését segítő szakosztály, vakokat segélyező szakosztály, hadigondozási adományok elosztását intéző szakosztály, gazdaságpolitikai szakosztály, de külön sajtó szakosztállyal is rendelkezett. Az Országos Hadigondozó Hivatal a Tanáccsal végezte mindennapos munkáját. Eme szervezet ülésére kapott meghívást a prominens bihari Miskolczy család sarja, Miskolczy Imre, országgyűlési képviselő, belügyminiszteri osztálytanácsos.


 2017. április 4.

Meghívó a XII. Bihari Vers- és Prózamondó Verseny döntőjére (Adattár. Leltári szám: VIII. Ad/3025.1.-2016)

1987. április 4-én rendezték meg Berettyóújfaluban a Bihari Vers- és Prózamondó Verseny döntőjét tizenkettedik alkalommal. A 400 példányban készült nyomdai meghívó mellékletében összefoglalót olvashatunk az évente megrendezett verseny addigi történetéről. A visszatekintésből kiderül, hogy az első versmondó versenyt az ELZETT Bocskai szocialista brigádja rendezte 1976-ban a Berzsenyi-évfordulóhoz kapcsolódva. Az évek során csatlakozott a szervezőkhöz Berettyóújfalu városi tanácsa is, és egyre szélesebb támogatást élvezett megyei, sőt országos szinten is. A versenyzők elsősorban a keleti országrészből, a megyéből érkeztek, 1987-ben már több mint 200-an voltak.

A Bihari Vers- és Prózamondó Verseny 1977 és 1992 közötti dokumentumai a Sinka István Városi Könyvtár átadásaként kerültek a Bihari Múzeum adattárába.

 


2017. március 30.

Berettyóújfalui Iparosok és Iparos Ifjak Olvasó és Önképző Körének meghívója táncmulatságra (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.89.23.3.)


Kiss Antalnak címezték eme meghívót, amelyet most a hét műtárgyának
választottunk. A Berettyóújfalui Iparosok és Iparos Ifjak Olvasó és Önképző
Körének zártkörű táncmulatságára szól az invitáció, amelyet 1910. április 3-án
tartottak a
városháza nagytermében. Egy személy számára 1 korona 50 fillér,
egy család számára 3 korona 60 fillér volt a belépődíj. Ugyanazon a napon
délután tekeversenyt is rendeztek a kör helyiségében.


2017. március 22.

Vesszővarsa (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: 74. 177.4.)

A régi Sárréten használtak hasonló, vesszőből font halfogó kast, a varsát.
A halász az eszközt vízszintesen helyezte a vízbe, és annak tölcsérszerű
szűkülő bejáratán át a kas belsejébe jutó hal, nem találván meg a visszautat,
a szűk térben fogva marad. A halász a nyitható ajtón keresztül vette ki a halat.

A varsa nagyon régi eszköz, okleveles adatok szerint már a 13. században
használták a Kárpát-medencében. Rendkívül sok változata ismert a világon,
szinte az egész világon, ahol halásztak és halásznak ismerték-ismerik.

A Bihari Múzeum vesszővarsáját – három rögzítő cölöppel, illetve több egyéb
vesszőből készült eszközzel együtt – 1974-ben készítette Tatár Miklós
a múzeum első állandó tárlata számára, és jelenleg is megtekinthető
a Sárrét vízi világa c. kiállítóteremben.

 


2017. március 15.

Bihar c. hetilap 1927. augusztus 4-i számának 2. lapja (Bihari Múzeum adattára)

A Bihar c. hetilapot Berettyóújfaluban nyomtatták 1927 és 1938 között. Az augusztus 4-i szám 2. oldalán  egy két és fél hasábos cikkben a helyi lokálpatrióta, Tardy György közli édesapjának, Tardy Sándornak a visszaemlékezését. Tardy Sándor 1849-ben 14 éves volt, és emlékeit 71 esztendős korában (tehát 1906 körül) vetette papírra.

Az írásból megtudhatjuk, hogy vesztes debreceni csata után, 1849. augusztus 3-án a Nagyvárad felé menekülő magyar csapatok Berettyóújfalun haladtak át. A református templom előtt megpihenő huszár tizedes és a vele szóba elegyedő helyi lakos, Báthory Bálint között valami vita keletkezhetett, mert a főtéren összegyűlt helyiek azt látták, hogy Báthory beszalad a községházára (amely valószínűleg a későbbi emeletes községháza, azaz a mai könyvtár és múzeum épülete helyén állt). A huszár Báthory után szaladt, és a községháza tanácstermében kardjával agyonszúrta. Az áthaladó magyar csapatok után a Berettyó-hidat szétrombolták.

A „muszkák” előhadai, a kozákok augusztus 5-én érkeztek Berettyóújfaluba, és a tiszteket a Tardy családnál szállásolták el. A kozákok távozása után további csapatok s tisztek jöttek. Egyheti újfalui táborozás után minden orosz elhagyta településünket. A szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után tértek vissza, köztük több korábban megismert tiszttel. Berettyóújfaluba érkezett az orosz fővezér, Paskievics is, aki településünkről írta meg hírhedt mondatát I. Miklós cárnak: „Magyarország Felséged lábai előtt fekszik.” Tardy Sándor szerint az írás helyszíne nagybátyja, Fényes Menyhért háza, Paskievics szálláshelye volt. A visszaemlékezés keletkezésének idején, a 20. század elején ez az állampénztár épülete volt (feltételezhetően az Erzsébet utcán, a mai ruhagyár környékén).


 2017. március 8.

Nadányi Zoltán írógépe, tokkal (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: VII.2017.1–2.)

 

Continental 340 típusú írógép a 30-as évekből. Nadányi Zoltán (1892–1955) író, költő, publicista használta. A költő unokája, Kovacsóczy Katalin ajándékozta eredetileg dr. Benke Máriának, ő pedig 2017 februárjában a Bihari Múzeumnak.

 


2017. március 1.

"Tessék kopogni" feliratú cédula (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: VII.2017.2.)

Nadányi Zoltán családjával Budapesten, Bakonszegen, Berettyóújfaluban felváltva élt. Budapesten egy viszonylag kicsi kétszobás lakásban laktak öten. A családi legenda szerint a költő, ha magányra vágyott, a zsivaj elöl bebújt a nagy kredencükbe, ahová befért egy matrac is. A szekrényre tette ki saját kézírásával a „Tessék kopogni” cédulát, amely most került a Bihari Múzeum birtokába dr. Benke Mária ajándékaként.


 2017. február 20.

Csigacsináló borda réz penderítővel. (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.2000.10.1-2.)

 

Nád szövőszékbordából alakították ki ezt a „csigacsinálót”, amely segítségével készítették a lakodalmi húslevesbe a csigatésztát. Egykor a lakodalmak előtt egy héttel összegyűltek a meghívott lányok, asszonyok, hogy közösen készítsék el a levesbe való tésztát. Ezt a bordát, amelyhez a penderítő sárgarézből készült, Sárrétudvariban használták.

 


2017. február 13.

Csigafőző fazék (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.2001.25.)

Berettyóújfaluban használták ezt a csigafőző fazekat, amelyben a lakodalomban tálalt „csigalevest” (tyúkhúsleves csigatésztával) főzték kemencében. A csigatésztát lakodalom előtt az asszonyok közösen készítették el.

A főzőedények egykor tűzálló agyagból készültek. Az Alföldre ezeket 1920 előtt elsősorban Gömör megye, illetve a bihari Rév és környéki települések fazekasai szállították. Az itt bányászott agyag vékonyra korongozható, és világos színűre, fehérre ég. (Innen ered a vászonfazék elnevezés.) A kemencében, illetve a tüzelőpadkán főzéshez használt vászonfazekak kívül mázatlanok, díszük többnyire egy (vagy esetleg több) ujjbenyomással készített ún. abroncssor, amely a kifutó étel lecsorgását is akadályozza. A nagyméretű, kétfülű fazekakat elsősorban a lakodalomban használták.


 2017. február 6.

Új Virradat irodalmi évkönyv 1937. évi 1. száma (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: VII. 2016.6.) 80 éve látott napvilágot a verseket, dalszövegeket tartalmazó kaposvári Új Virradat c. folyóirat 1937- évi első száma, melyben Kiss Antal berettyóújfalui zeneszerző két verse is megjelent.

Kiss Antal sportoló, nótaszerző, polgári foglalkozására nézve fogász, a 20. század első felében Berettyóújfaluja emblematikus figurája volt. (Résztletes életrajzát lásd lejjebb, A hét műtárgya 2016. szeptember 26.) Nadányi Zoltán róla mintázta a Piripócs-ciklus szatírái sorában a Sokoldalú ember c. vers címszereplőjét.

Az Új Virradat c. folyóirat 1932-től jelent meg Kaposváron, eleinte évente öt alkalommal. Kiss Antal nem először publikált a Pauer Béla szerkesztette periodikában. Az 1937. évi első szám 22. oldalán megjelent két vers: a Jeges eső, illetve a Van nékem egy…  kezdetű. Ez utóbbi már az Új Virradat korábbi számában is szerepel, illetve a

költő saját megzenésítésében az 1939-ben Bihari dalok. c nótáskönyvben kottával is közölte.

A folyóirat két bekötött példánya tavaly év végén került a Bihari Múzeum gyűjteményébe.


2017. február 1.

Csizmahúzó, fakutya (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.75.171.1.)

Régen a legtöbb paraszti háztartásban fellelhető volt ez a fából készült eszköz, amelynek alakja egy kutyafejre emlékeztet.
A csizma lehúzására szolgál oly módon, hogy annak sarkát beakaszt ották a fakutya erre kialakított végébe, a másik lábukkal megtámasztották a fakutyát, majd kihúzták a csizmából a lábukat.

 


2017. január 23.

O’sváth Pál portréja (olajfestmény)

(Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III.76.14.)

186 esztendeje, 1831 januárjában született O’sváth Pál sárréti csendbiztos, bihari nemes családban.  17 évesen, másodéves joghallgatóként állt be az 1848-ban a szabadságharc katonájának, ahol huszárhadnagyi rangig vitte. 1851-ben Berettyószentmárton jegyzőjévé választották, majd 1859-ben ő lett a Sárréti járás csendbiztosa. Folyamatosan publikált megyei és jrási lapokba, 1875-ben pedig megjelent a mai napig legtöbbet idézett műve: a Bihar vármegye Sárréti Járása leírása, amely azóta két kiadást is megért. További kötetei: 1870-ben „Zsandár kell-e vagy pandúr?” címmel a hazai rendőrség megreformálásáról vallott nézeteit foglalta össze, 1896-ban pedig szülővárosának, Kismarjának a történetét adta ki. Az élete alkonyán, 1905-ban megjelent „Közbiztonságunk múltja és pandúrkorom emlékei” című kötetében a magyar rendvédelem történetének összefoglalása mellett izgalmas bűnügyi nyomozásaiból válogatott össze egy csokorra valót.

A Bihari Múzeum gyűjteményében fellelhető portrét az egyetlen O’sváthról fennmaradt időskori fényképe alapján M. Nagy Endre (1886–1975) festőművész készítette a múlt század első évtizedeiben.


2017. január 16.

Kerámiabödön (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.75.31.)

 

Mezőtúri fazekas készítette azt a kétfülű kerámiabödönt, amely Bihardancsházáról került a Bihari Múzeum gyűjteményébe. A készítés helyére utal a jellegzetes sárga alapszín, amihez a földfestéket a mezőtúri fazekasok az Arad megyei Dud községből szerezték be. Az ilyen bödönben élelmiszert, zsírt tároltak.


2017. január 9.

Katonai láda (Történeti tárgyi gyűjtemény.
Leltári szám: III.2014.2.)

A II. világháborús katonaládáját 2003-ban ajándékozta a Bihari Múzeumnak számos fényképpel együtt a berettyóújfalui Karácsony János. Gépkocsivezetői tizedesi váll-lapokkal és számos fényképpel együtt.

 


2017. január 2.

Répavető (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.2016.67.)

Házi készítésű répavető eszköz fából és fémből, a burgundi és a cukorrépa vetésére használták. Jakab János (1910–2003) berettyóújfalui gazdálkodó készítette az 1940–50-es években, és használta fia, Jakab István közreműködésével.
A vonalzóval meghúzott barázdába illesztve a szár fogantyújánál fogva húzta háttal az egyik személy (fiúgyermek) a répavetőt, a másik személy (apa) a fémtölcsérbe szórta a magokat, a tölcsér melletti fogantyú segítségével nyomta le a földbe a barázdahúzót.
Az édesapja által készített eszközt Jakab István ajándékozta a Bihari Múzeumnak 2016 decemberében. 

 


2016. december 14.

Háztartási Singer varrógép (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.2016.63.1.)


Lábbal hajtós Singer varrógép állvánnyal, tokkal. Furtán
használta Szilágyi Jánosné Buczkó Veronika a '70-es évekig.
Budapesten élő leánya ajándékozta a Bihari Múzeumnak több,
a gépen készült női ruhàval, ágyneművel együtt.

 

 


2016. december 6.

Költő Nagy Imre gyászjelentése (1942. dec. 6.) (Irodalmi tárgyi gyűjtemény. Leltári Szám: VII.2016.1.)

A sárrétudvari Nagy Imre, „a pórok költője” 46 éves korában gyógyíthatatlan
betegség következtében hunyt el szülőfalujában 1942. december 6-án. Haláláról
csak szűk körben értesültek, így a december 8-i temetésén sem jelentek meg azok
az ismert irodalmárok, akik támogatták és elismerték költészetét. A Bihari
Múzeumban őrzött gyászjelentés tanúsága szerint az elhunyt költő jó barátja,
a bihardancsházai Horváth Lajos parasztköltő is kapott értesítést a temetésről.
Horváth Lajosnak is a Nagy Imrééhez hasonló nehéz sors jutott, ám barátjával
ellentétben neki nem jelent meg verseskötete. Az ő hagyatékát is a Bihari
Múzeum őrzi. A II. világháború után a helyi földosztó bizottság elnökének
választották, ezért megkülönböztetésűl viselte az E. (=elnök) Horváth Lajos nevet.


2016. december 1.

A Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola (Berettyóújfalu) jelvénye. (Numizmatikai gyűjtemény. Leltári szám: IX.2013.20.)

A téli gazdasági iskola a két világháború közötti Magyarország
jellegzetes oktatási intézménye a téli gazdasági iskola, ahol
a gazdaifjak a téli hónapokban tanultak elméletet, tavasztól
őszig pedig saját gazdaságukban dolgoztak, tanáraik
felügyelete mellett. Berettyóújfaluban 1928 őszére készültek el
a vasút és korabeli autóbusz-állomás közelében Werner Frigyes
tervei alapján az iskola épületei. A kollégium a leventeház
emeletén kapott helyet.

A jelvény leírása: két gabonakalász piros-fehér-zöld címerpajzsot fog közre tetején a Szent Koronával, a pajzson felirat: M. KIR. TÉLI GAZDASÁGI ISKOLA; hátán véset: BERETTYÓÚJFALU és 247-es szám. Valószínűleg gomblyukjelvény lehetett. Kiss Gézáné ajándékozta múzeumunk gyűjteményének.


2016. november 22.

Kabos Endre köszönőkártya-nyomtatványa borítékkal. (Általános Történeti Dokumentumok Tára. Leltári szám: IV.2016.61.1-2.)

A 80 évvel ezelőtt megrendezett berlini olimpián a magyar sportolók rendkívül
jól szerepeltek: 52 ne
mzet versenyében az éremtáblázaton 3. helyezést értek el.
A hazatérő bajnokokat, köztük Kabos Endrét, a nagyváradi születésű kardvívót
(1906 –1944) – akinek Berlinben két aranyérmet is köszönhetünk – nagy
lelkesedéssel fogadták: a fővárosban és szerte az országban ünnepségeket
rendeztek a tiszteletükre. Kabos a berlini olimpiai győzelme alkalmából
kapott tölgyfacsemetét Berettyóújfaluban ültette el 1936. november 5-én.

A bajnok a postai úton érkező gratulációk megköszönésére kártyákat készíttetett, amelynek egy példányát, és a hozzá tartozó borítékot Keleti Éva fotóművész, a bajnok unokahúga múzeumunknak ajándékozott.


2016. november 17.

Fali fűszertartó. (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 75.212.)

Mezőtúron készült kis falra erősíthető fűszertartó. Két kis bödön
formára emlékeztető, oldaluknál összeragasztott edénykéjét átívelő
fül fogja át. Alapszíne a mezőtúri fazekasokra jellemző ún.
„dudi"
sárga. Az apró fazekastermék valószínűleg fedővel készülhetett.

 


2016. november 10.

Kurucz Imre: Ülő nő (márvány) (Képzőművészeti gyűjtemény, leltári szám: V.88.7.1.)

Kurucz Imre szobrászművész 1946. november 13-án született Berettyóújfaluban.
A budapesti és debreceni mesteriskolában gazdagította szakmai tudását. Művei:
plakettek, érmék, domborművek, szobrok,
hazai és külföldi közgyűjteményekben
megtalálhatók. Az alkotások anyaga kő, bronz, márvány. Napjainkban nemcsak
Berettyóújfalu közterein díszlenek alkotásai (többek
között Báthory Gábor szobra,
1956-os emlékmű stb.), hanem az ország más településein is.

Az Ülő nő c. alkotást édesanyjáról mintázta a művész 1987-ben.


2016. november 3.

Kosztolányi Dezső levele Nadányi Zoltánnak,
1935. jan. 14. (Irodalmi kézirat gyűjtemény.

Leltári szám: I. 74. 13. 6.1–2.)

Nadányi Zoltán költő, író, újságíró jó barátságot ápolt Kosztolányi
Dezsővel, akinek irodalmi estet szervezett Berettyóújfaluban. A költők
egymás közötti egyeztetése levélben történt: Kosztolányi postai
küldeményei e tárgyban a Bihari Múzeum gyűjteményében találhatók.
Az előadói estre végül 1935. január 17-én k
erült sor a megyeháza
dísztermében. A rendezvényen Kosztolányi felesége, Harmos Ilona
is szavalt. Az í
ró, költő utolsó levele Nadányihoz az est előtt
1935. január 14-én kelt, saját levélpapíron géppel íródott, rajta
Kosztolányi jellemzően zöld tintás aláírása. A szintén saját névvel
nyomtatott borítékot zöld pecsét zárta le.


2016. október 24.

Költő Nagy Imre "bronztulipánja". (Irodalmi tárgyi
gyűjtemény. Leltári szám: VII.80.3.)

A Magyar Falu c. folyóirat 1927-ben jelentette be, hogy publikálási
lehetőséget biztosít a parasztságnak. A sárrétudvari születésű Költő
Nagy Imre 1927-től 32-ig tartozott a lap kötelékébe, ahol sorra
jelentek meg versei és 1929-ben elsőként nyerte meg a Magyar Falu
költői versenyét és a fődíjat, a versírás bronztulipánját. Az elismerés
a Bihari Múzeum állandó kiállításában megtekinthető.


2016. október 17.

Sulyok, sulykoló. (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.76.64.)

Fából készült nyeles mosóeszköz, amellyel az kilúgozott vásznat
folyó vagy tó vizében csapkodták, így távolítva el a szennyeződést.
Ügyes kezű legények gyakran készítettek jegyesüknek szerelmi
ajándékként sulykot. A Bihari Múzeum tulipán alakú, nyelén pedig
szív formában végződő darabja Ár
tándról került a gyűjteményünkbe.


2016. október 10.

Orion Delta televíziókészülék (Történeti tárgyi gyűjtemény.
Leltári szám: III.2016.17.)

A Kremenczky János által 1924-ben alapított Orion Villamossági Rt. volt
az első magyar televíziókészülék-gyártó cég. 1955-ben kezdték meg a tévék
gyártását. Az
ORION AT 550-O-011 DELTA típusú készüléket 1965 körül
gyártották. A múzeum legújabb szerzeményét Birizdó Katalin ajándékozta
a Bihari
Múzeumnak.


2016. október 3.

Bige és bigeütő (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.99.16.1-2.)

Egykor a fiúk kedvelt játéka volt a bigézés, amely ütőfával röptető csoportos
sportjáték, pontszerző versenyjáték. A játékosok igyekeznek a földön fekvő bigét
hegyre ütéssel felütni, majd a l